2011. május 2. és 4. között volt megtekinthetõ Szobon, az egykorvolt Osztrák-Magyar Monarchia sokat látott folyami õrszeme, a Lajta (Leitha) monitorhajó - eredeti szépségében. A Leitha emlékév keretében, a kiállított hajó Komárom után Szobon kötött ki, megörvendeztetve mindazokat, akik a dunai hadihajózás szerelmesei, vagy egyszerûen csak érdeklõdnek a vén folyónkat szelõ hajók iránt. A hadihajó láttán sokakban - bennünk is - feltámadt a néhai monarchia, s ezzel együtt a rég letûnt, boldog békeidõk világa iránti nosztalgia. Lövegtornyával és a hajóbelsõ berendezéseivel, a falon Ferenc József portréjával, a múzeumhajó a császári és királyi Kelet-Európa katonai mindennapjait idézi.

Szervezetileg az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetéhez tartozott a Linz és Zimony között mûködõ dunai flottilla, igaz egyes egységei már annak a szárazföldi parancsnokságnak az alárendeltségében teljesítették szolgálatukat, amelynek területén mûködtek. A haditengerészet az amerikai Monitor hadihajó mintájára, monitor típuselnevezéssel építtetett hadihajókat a dunai folyami flottilla számára. Az eredeti MONITOR még 1862 márciusában ütközött meg a konföderációs erõk Virginia nevû páncélos hajójával, s noha az összecsapás döntetlenül végzõdött, a kisebb MONITOR kitartása és szívóssága nagy elismerést aratott. A Monarchia építésében ezek a kis merülésû, alacsony építésû, páncélozott, domború fedélzetû hajók forgó lövegtornyokkal voltak ellátva és a XIX-XX. század fordulóján a legerõsebb dunai hadihajóknak számítottak. Ilyen típusú hajókat Európában elsõként a Monarchia épített, a sorban az elsõ kettõ volt a Leitha (Lajta) és a Maros, melyeket 1871-ben bocsátottak vízre, Újpesten.

A Monarchia haditengerészetében e két testvérhajó egyéb elsõbbségeket is magáénak mondhatott: ezek voltak például az elsõ, teljesen gõzmeghajtású hajói a haditengerészetnek, mindkettõ toronyhajó volt, azaz forgatható lövegtornyuk görgõkön forgó, ún. Coles-rendszerû megoldással épült, Bessemer-féle lemezeléssel és páncélzattal voltak borítva és nem utolsósorban, vízöblítéses WC-vel voltak ellátva. A Lajta kapcsán meg kell említeni, hogy igen hosszú szolgálati idõt mondhat magáénak, még 1919-ben is harcolt. Az évtizedek során a típus nem lett kivonva a hadrendbõl, hanem a technika fejlõdésével együtt, újra és újra átépítették - öt fõ változatban szolgált a boldog békeidõk és az azt lezáró elsõ világháború hosszú évei alatt.